Lovaglás és pszichológia
A Penny Lovasiskola előző fejezeteiben a lovaglás és a ló kiképzésének alapjait ismerhették meg olvasóink. Az elméleti és gyakorlati tudás azonban nem feltétlenül elegendő a sikerhez. Lelki, lélektani tényezők jelentősen befolyásolják az ember bármely cselekvését, mozgását, lovaglástanulását. Minden sportnál fontosak azok a pszichológiai módszerek, amelyekkel hosszú időn át fenntartható, vagy egy versenyen elérhető a csúcsteljesítmény. Ma a világversenyeken induló sportolók között olyan kicsi a technikai és fizikai teljesítmény közötti különbség, hogy sokszor csak a jobb pszichikai felkészültség (lelki állóképesség, és pillanatnyi szuperkoncentrálás) segít a győzelemhez. A csapatsportok (pl. vízilabda, labdarúgás) és egyéni küzdősportok (birkózás, vívás) versenyzőinek edzéséhez és versenyzéséhez ma már nélkülözhetetlen a pszichológus bevonása.
A lovas sportoknál a ló és lovasa egy olyan különleges csapatnak tekinthető, ahol az egyik tag egy rendkívül jóindulatú, érzékeny, évmilliókkal ezelőtt kialakult menekülő növényevő, szerény gondolkodóképességű, ösztöneinek megfelelően viselkedő állat, a másik pedig mi, emberek vagyunk. Nagyon fontos tehát, hogy a lovaglás tanulását és a versenyzést eredményesebbé tevő emberi pszichológiai jelenségeket és módszereket az ifjú lovasok is megismerjék és használják.A lovaglás során, mint minden más cselekvésünk esetén is mozgásunk, mozdulataink akkor lesznek a legmegfelelőbbek, ha gondolkodási folyamatunk és érzelmi (emocionális, tágabb értelemben pszichológiai) állapotunk támogatja. Ez azt jelenti, hogy helyes gondolkodásunkat és lelki folyamatainkat is trenírozni kell, nemcsak a fizikai állóképességünket és lovaglástechnikánkat.
A mentális tréning
A mentális tréning egy mozgásfolyamat tervszerűen ismételt és gondolati lefuttatásából áll. A lényegéhez tartozik tehát: hogy a sportoló, vagy bárki más (pl. iskolai tanár, vagy munkát végző iparos), aki valamilyen fontos cselekvésre készül, elképzeli tevékenysége optimális (legeszményibb) lefolyását, és az e fölött érzett örömélménye "visszacsatolódik" a valóságba. Ez azt jelenti, hogy amikor a sportoló az edzését végzi, vagy a tanár előadását tartja, az legalább úgy sikerül, mint ahogyan azt korábban elképzelte.
A mentális tréning jól alkalmazható a lovassportban, mert a cselekvésfolyamatok már előre jól tervezhetők, nem úgy, mint például a labdajátékoknál. A lovaglásban ez a "gondolati tréning" főleg a haladóbb lovasok teljesítményét fokozhatja, mert ők rendelkeznek a harmonikus és eredményes lovagláshoz szükséges tapasztalatokkal, tehát van mit elképzelniük. Például egy díjlovas a verseny előtt, több napon keresztül, több alkalommal, nyugodt körülmények között átgondolja a versenyprogramjának minden gyakorlatát. Ez alkalmanként csak néhány percig tart, éppen ezért fontos, hogy a lovas koncentráljon (összpontosítson) például: elképzelt mozdulatainak könnyedségére, a ló viselkedéséhez és mozgásához illő finom, érzéssel adott segítségeire.A mentális tréning során a lovas különböző érzékszervein, pl. a szemen, fülön és saját testérzékelésén keresztül "gyűjti be" a látható, hallható, és saját mozgásérzékelési (kinesztetikus) információkat, és az ezek nyomán keletkező ideális mozgáselképzeléseket valósítja meg:
- Az optikai megjelenítésre egy példa, amikor a kezdő ugró lovas komoly versenyzők lovaglását figyeli meg élőben, vagy felvételen. Így könnyebben képzeli el saját képernyőjén (optikai hatás) is a lovon való optimális (a lehető legjobb) ülést, a "velemenő" mozdulatokat, és a lóval való jó összhangot.
- A képzeletbeli sikeres cselekvések, események lefuttatása (vizualizálása) lényegében az előzőhöz hasonló hatású technika. Képzeletében a lovas például kétszázszor helyesen beugrathatja a lovát vágtába, vagy finomíthatja az átmeneteket. Ezzel a valóságosan esetleg húsz rossz végrehajtás helyett a lovas agyának emlékezőképessége tízszer több tapasztalatot szerez a helyes lovaglással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy: "a gyakorlat teszi a mestert", a lovas a tényleges valóságban is sokkal jobban fog lovagolni. Erről bővebben többek között Jane Savoie: "Winning feeling, positiv denken, erfolgreich reiten" című 140 oldalas könyvében (Franckh-Kosmos, 1993) olvashatunk.Az elképzelést természetesen az is követi, hogy a lovas edzés közben is igényesebben és szorgalmasabban lovagol. Ez a magyarázata annak, hogy a külföldön, magas színvonalon lovaglók környezetében a magyar, esetleg még képzetlenebb lovas is jobbá válik. A látott (optikai) minta hat a lovas tudatalattijára, és ha erősen vágyik is rá, (kitűzi a célt, hogy ő is úgy fog lovagolni), akkor sikerül is neki lovaglási stílusát és eredményességét javítani.
- Az akusztikai módszer során a lovasok egy jó oktatót hallgatnak, aki saját tapasztalatait meséli el érthetően, érzékletesen, meggyőzően és hitelesen. Ehhez hasonló, ha a lovas saját maga mondja el azt, hogy milyen finoman, érzően, ugyanakkor határozottan adja a segítségeit, amire a ló fantasztikusan jól fog menni. Ekkor két hatás is érvényesül, a kimondott szavak elkötelező ereje is hat, és a saját fülén keresztül is hallja a biztatást.
Egy saját példa a módszer alkalmazására: lovastorna edzőként és futószárazóként a mentális tréning optikai és akusztikai megjelenítésének eszközeivel készítettem elő azt a sikert, hogy Kaposváron egy nagy nemzetközi voltizsversenyen 35 ló közül az általam futószárazott Fantasztik nevű furioso mént ítélték a mezőny legjobb lovának. Természetesen a ló jó alkata és hónapokon keresztüli megfelelő edzése, valamint a lehető legjobb bemelegítése is szükséges volt ehhez az eredményhez. Gondosan állítgattam a kikötőszárak hosszát, és sok átmenettel, előrehajtással, ügetésben és vágtában való nyújtásokkal és rövidítésekkel, félfelvételekkel értem el, hogy a ló megbízhatóan, figyelmesen és nagyon összeszedetten, ugyanakkor lendületesen vágtázzon a futószáron a voltizsáló alatt. Mondogattam, hogy: "Nagyon jó vagy lovacskám, Fantasztik fantasztikus vagy, figyelmes, kisugárzó, nagyszerű, mi vagyunk a legjobbak!" Lelki szemeim előtt láttam a lovat úgy galoppozni, ahogy a világbajnokságon a legjobb német lovak mennek. Ehhez hozzáadtam még azt a vágyamat, hogy "No, most ezt nézzétek meg, mi magyarok mit tudunk!" Sikerült! Versenyzőm, Németh Szilvia hatodik lett, Fantasztikot pedig a mezőny legjobb lovának hirdették, első lett. - A kinesztetikus módszer alkalmazása során a saját testérzékelést tudatosan fokozzuk. Testhelyzetünket, izmaink feszességét, mozdulatainkat megfigyeljük, tudatosítjuk az esetlegesen helytelen mozgásfolyamatunkat, ezután pedig sikeresen javíthatunk rajtuk. Fontos például, hogy szemünkkel egy tárgyra (akadályra) nézzünk, vagy ellenkezőleg, perifériásan lássunk mindent, például egy ugróverseny pályáján. Légzésünket is megfigyelhetjük és célszerűen változtatnunk is érdemes, mert például ha visszatartjuk a levegőt, egész testünk izomtónusa feszesebb lesz, ami feltétlenül hatással van a lóra. A lovas egyensúlyban való ülése is rendkívül fontos, mert ennek hiányában, a lovasban belső nyugtalanság, izom merevség, félelem keletkezik, a mozdulatok gyorsasága és az ügyesség pedig jelentősen csökken. A lovas ekkor nem tud a feladatra koncentrálni, és annak végrehajtása sikertelen lesz.
Saját tapasztalataim alapján, a kezdők oktatása során fontos, a lovas lábának, kezének és törzsének az oktató keze általi beállítása, mert akkor jobban érzi a lovas, mi a helyes. A haladó lovas számára is elengedhetetlen a jó saját testkontroll, hiszen ez a feltétele annak, hogy a ló mozdulatait és szándékait is helyesen érzékelje, és a célnak megfelelően reagáljon.
A mentális tréning eredményessége sok tényezőtől függ, például a lovas korábbi tapasztalataitól, motivációjától, mentális tréningben való gyakorlottságától, intelligenciájától, gyakorlás időtartamától, a módszerbe, edzőbe, és pszichológusba vetett bizalomtól.
Folytatása következik...
Írta: Dr Lassó Attila állatorvos-tanár, lótenyésztő szakmérnök, nemzetközi diplomával rendelkező lovas- és lovastorna szakedző, a Penny táborok szakmai vezetője.
Tel: 06-20-944-32-67
Az oldalt szerkeszti: Temleitnerné Wallner Linda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése