Bevezetőül...

Kedves Olvasó!
A következő oldalakon nagyrabecsült edzőm, Dr Lassó Attila írásait, cikkeit gyűjtöm csokorba. Ezek a kis esszék 1999-től kezdve jelentek meg a Penny Lovaskalendáriumokban, és úgy gondolom, hogy üzenetük értékesebb annál, mint hogy a polcomon porosodjanak.
Lassó Tanár Úr jelenleg is aktívan foglalkozik gyerekek tanításával, a Stampok parkban. Kellemes olvasgatást!

2011. április 9., szombat

A lovaglás pszichológiája, II. rész

A félelem

A lovaglás pszichológiájában az egyik legfontosabb lelki tényezőről szólunk, a félelemről. Sok lovagolni vágyót elriaszthat ez az érzés még a felüléstől is, és ez még a jobbik eset. A nyeregben ülve már veszélyessé is válhat a félelem érzése, ha a lovas összegörnyedve, mereven kapaszkodni próbál az elinduló, esetleg ugráló lovon. A kezdők még a szárat is elengedik ilyenkor, így a lovat nem tudják irányítani. A félelem kezelése különösen fontos a mai lovas oktatók számára, mert a "lovas" félelme általában abban gyökerezik, hogy a lovaglást kezdőknek valóban kevés mozgástapasztalatuk van, izomzatuk sincs elég tónusban és edzettségi állapotban ahhoz, hogy egy ló mozgásához alkalmazkodjon. A félelem tüneteket nagyon komolyan kell venni, mert ezek sokszor a bekövetkező balesetek vészt jósló előfutárai, másrészt a félelem gátolja a lovaglás tanulás eredményes folyamatát.



A lovasok félelem érzéseinek tüneteit, okait és kezelését elsősorban az edzőknek kell ismerni. A félelem hatására a szervezetben olyan hormonális változások lépnek fel, aminek hatására változik a vérnyomás, érverés, légzés, az izmok és hasi szervek működése. A tünetek egész sorát lehet és kell is felismerni:

  • Vegetatív tünetek: idegesség, légszomj, szájszárazság, fokozott vizelet-, és bélsár-ürítési kényszer, izzadásrohamok.
  • Mozgásban történő változások (motorikus zavarok):az izmok fokozott feszessége miatt a lovas összegörnyed, merevvé válik a dereka, a keze (a mozgások finom koordinációja megszűnik), ez a merevség átterjed a lóra és az olyan nyugtalanul, és kiszámíthatatlanul kezd viselkedni, ami csak növeli a lovas félelmét. A ló például még rohanósabb lesz, mindentől megijed, és ugrálni kezd, miközben a kezdő lovas csak a szárakba kapaszkodik, és zsákként pattog a nyeregben.
  • A cselekvőképességben tragikus rosszabbodást látunk, mert a lovas képtelen helyesen gondolkodni, így nem tud a helyzetnek megfelelően reagálni. Szintén kezdő lovasnál fordul elő, hogy az elrohanó lovon a lovas a nyeregkápába kapaszkodik, ahelyett, hogy a szárakat tartaná, vagy körre fordítaná a lovat.
  • Szélsőséges indulatosság jelenik meg a lovasnál, ami a lóra, az oktatóra, vagy a többi lovasra irányulhat (ismert helyzet, amikor a gyerek lovas indulatosan visszakiabál az edzőnek), vagy éppen ellenkezőleg passzivitásba süllyed a lovas.
  • A lovas arcán a félelem jelei ismerhetők fel, a szemeit tágra nyitja, a tekintete ugyanakkor merevvé válik és lefelé irányul, fejét nem fordítja, arcán feszesség látszik.
  • A félelem kezelése a lovas nyugodt hangon való megnyugtatásával kezdődik, és a feladatok nehézségét kell csökkenteni. Tanácsaink a következők:
A biztos alapok megteremtésére van lehetőség lovastorna
hevederben
  1. A félelem megelőzése a legfontosabb, ami például a nyugodt, engedelmes és jól kiképzett lovon való futószáras oktatást jelenti, esetleg a kényelmes kapaszkodási lehetőséget biztosító lovastorna-hevederrel.
  2. A félelem sokszor az ismeretlentől való idegenkedésből ered, ezért célszerű először rövid elméleti órát tartani a ló és mozgása jellegéről, valamint a ló viselkedésének sajátosságairól.
  3. A lovas oktató nyugodt, barátságos hangon tanítson, lovasait biztatva és dicsérve, ez csökkenti a lovasokban a félelem kialakulását.
  4. A kivételesen nagy mozgású ló megijesztheti a már ismert lovon egyébként biztonsággal lovagló, de gyakorlatlan lovast.
  5. A lovasok tisztázzák önmagukban, hogy mitől is félnek! Ha úgy érzik például, hogy még bizonytalan az ülés egyensúlyuk az ugratáshoz, mert még egyszerű feladatoknál is fogódzkodnak, például járóiskolán, akkor még nem érettek meg az ugratásra. Többet gyakorolják a könnyebb feladatokat, és szóljanak az érzésükről oktatójuknak is!
  6. Előfordul, hogy a lovasok a nyilvánosság előtt való szerepléstől félnek, ekkor az a megoldás, hogy szorgalmasan és elszántan gyakorolják először a könnyebb, majd a nehezebb feladatokat. Emellett a lovasnak olyan környezetben kell lovagolni, ahol fokozatosan hozzászokik a nyilvánossághoz.



Versenyek előtti félelem, versenyláz

A versenyláz akkor is jelentkezhet, ha egyébként a lovas kiképzése és addigi házi versenyeken való szereplése sikeres volt. Mindenek előtt azt kell tudni, hogy alapvetően kétféle típusú lovas van: a sikerben bízó és a sikertelenségtől félő.
A sikerben bízó versenyzőt a stabilabb sikervárás jellemzi, a jó, vagy gyengébb szereplés okait reálisan szemléli, önmagát erősíti, motiválja, kevésbé befolyásolják a rendkívüli körülmények (ló izgatottsága, felázott és csúszós talaj, stb.).

A sikerben bízó lovas versenyző jellemzői:
Voltizs versenyen nincs helye félelemnek
  • A lovas a versenyzéshez rendelkezik a szükséges jó erőnléti és technikai, valamint megfelelő pszichikai feltételekkel!
  • A lovas önállóan cselekszik.
  • Start előtti lelkiállapotát örömteli várakozás, enyhe izgalom jellemzi.
  • A versenyző fellépése és mozgásfolyamatai fegyelmezettek, koncentráló képessége optimális, a lovas erősnek és jónak tartja magát.
A lovas oktatók leginkább úgy segíthetik a lovas jó versenyzővé válását, ha megtanítják a sportolót a pozitív gondolkodásra. ennek érdekében az edzők szavaikkal, hanghordozásukkal, gesztusaikkal, arckifejezésükkel erősítsék meg a versenyzőt abban, hogy
- felkészülése helyes és megfelelő volt, 
- mindent meg tud oldani, mert szorgalmasan edzett.
- az oktató növelje a lovas önbizalmát, amivel fokozza pozitív beállítottságát, és ezen keresztül jobb sportteljesítményét.

A versenyzők az autoszuggesztió eszközével fejlesszék ki azt a képességüket, hogy:
- jól érezzék magukat,
- nyugodtak, és ilyenek is maradnak,
- önmagukból a legjobbat hozzák ki,
- csak jó gondolatokkal foglalkoznak,
- jól tudnak összpontosítani,
- a problémát meg tudják oldani, és képesek tovább küzdeni!

A tanuló és már versenyző lovas jobb teljesítményét a tanulás és edzés mellett a mentális tréning is elősegíti.

Folytatása következik....




Írta: Dr Lassó Attila állatorvos-tanár, lótenyésztő szakmérnök, nemzetközi diplomával rendelkező lovas- és lovastorna szakedző, a Penny táborok szakmai vezetője.
Tel: 06-20-944-32-67
Az oldalt szerkeszti: Temleitnerné Wallner Linda

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése