A lovaglás pszichológiája, III. rész

A ló "személyisége"

A lovak az emberek kedves társai, sporttársai, szórakoztató partnerei lehetnek. Mindenki egy kicsit mást vár a lótól, attól függően, hogy például szabad idejében szeretne vele terepen lovagolni, vagy díjugrató versenyek kíván eredményes lenni. Az emberek szándékai, testi és szellemi születési adottságaik, iskolázottságuk, a nehézségekhez való viszonyulásuk különbözőek, egyszóval mindenki egyedi, megismételhetetlen lény, sajátos személyiség. Mit jelent a személyiség? Röviden: "A személyiség az egyed - legyen az ember vagy ló -, jellemző testi, szellemi szociális tulajdonságainak összessége, ami meghatározza az egyedre jellemző viselkedésmódot." Ebben természetesen egyrészt szerepet játszanak az egyed öröklött (genetikai) tulajdonságai, amik egész életében változatlanok, másrészt azonban a személyiség nem változatlan, egész életében a környezet hatására folyamatosan változik.

Az ember, mint a környezet része tehát változtathat, "javíthat, vagy ronthat" a ló személyiségén. Linda Tellington tapasztalatai szerint azonban sok ló kellemetlen tulajdonságának, amit legtöbb tapasztalatlan lovas a ló személyiségében való problémára vezet vissza - egészen más az oka. 

Néhány példa:

1. A ló testalkati hibája, nevezetesen a vastag toroktájék összenyomása fájdalmas, ezért az ilyen ló nem szívesen "adja be a fejét", helyesebben fogalmazva: nehezen enged tarkóban.
2. A fájdalom (például a martájékon rosszul fekvő nyereg) is ellenszegülést okoz, amit esetleg személyiség, karakterhibának tartanak.
3. A rossz ülésű lovas, akinek a segítségadásai is ellentmondásosak, érthetetlenek a ló számára, szintén ellenkező, vagy kellemetlen viselkedésűvé tehet egy lovat, akit azután sokan buta személyiségnek bélyegeznek. Az is előfordul, hogy túl sokat követelünk a lótól, amit nem tud teljesíteni.

A ló valódi személyiségét megismerni, azt jelenti magunkat megismerni! Amikor ugyanis lovat választunk a lovaglásra, kiképzésre, az is kiderül, hogyan illik hozzánk. A ló képzése, vagy egyszerű használata során felmerülő nehézségek szembesítik a lovast azzal, hogy lovaglási céljai reálisak-e, másrészt jó módszerekkel, kellő türelemmel foglalkozik-e lovával. Megismerjük magunkat, lelki állóképességünket, hogyan viseljük el, ha nem érti meg szándékainkat a ló. Karakterét, nevezetesen azt, hogy mennyire érdeklődő, félős, vagy milyen gyorsan tanul, mennyire igyekszik együttműködni, legjobban a vele való munka során ismeri meg a lovas. Ezt megelőzően azonban, vannak olyan régi, hagyományokon alapuló vizsgálati módszerek, amelyek alapján megközelítőleg már előre láthatóak a ló bizonyos fontos tulajdonságai. Ilyen vizsgálati módszer a lovak valódi személyiségének megismeréséhez:

- a fej formájának,

- az orr, száj tájékának,

- az ajkak,

- az orrnyílások nagyságának, formájának és mozgékonyságának,

- az állcsúcs formájának,

- a szemek és fülek nagyságának és formájának,

- a fejen lévő szőrforgók számának és helyeződésének megfigyelése, és természetesen

- a ló egész testfelépítésének elbírálása.

A ló egész életében nem változó, és genetikailag meghatározott alapadottságaira utalnak a korábban felsoroltak közül a következők: a fej profilvonala (kos, vagy éppen csukafej), a szemek fejen való elhelyeződése (szélesen, és mélyen, vagy éppen egymáshoz közel állóak), a szőrforgók száma és helyeződése.

Lássunk ezekre is néhány konkrét példát!

Csukafej

• A kosfejűek erős karakterek, de nem mindig buták, vagy makacsok, ahogyan azt sokan mondják. Inkább sokszor csak a helytelen durva, vagy türelmetlen bánásmód teszi őket ilyenné.
  
• A csukafejű, például arab lovak valóban igen érzékenyek és intelligensek, sokszor ezért tűnnek idegesnek és fékezhetetlennek.
  
• Az egymástól távol lévő szemek intelligens és gyorsan tanuló lóra utalnak, míg az egymáshoz, és a fülekhez is közel, azaz fenn elhelyezkedő szemek a lassú felfogásra utalnak. Ismert, hogy a nagyon kis szemű lovak is lassú felfogásúak, és erős kiképzési nyomás hatására könnyen ellenszegülőkké válnak.
  
• A ló homlokán lévő két-három szőrforgó nagy valószínűséggel utal a ló "csavaros észjárására", "bonyolult személyiségére", még az átlagos és "egyszerű lelkű" lovak a homlok közepén egy szőrforgóval büszkélkednek.
  
• A hosszú szájrés nemcsak azért előnyös, mert elfér benne a csikó-, és feszítőzabla, hanem mert hiteles megfigyelések szerint az ilyen lovak könnyebben tanulnak és készségesebbek is.
  
• A rövid szájrés ellenben a ló nehezebb felfogására utal, ha az ajkak pedig emellett feszesen zártak is, ez azt jelentheti, hogy nem különösebben az emberrel való kapcsolatra vágyó típusok.
  
• A fülek nagysága és helyeződése is sok mindent elárul, ezzel most nem kívánok foglalkozni.
  

A ló élete folyamán változhatnak az arcvonásai, nevezetesen az egyik leglényegesebb a szem formája, a tekintet. Mindenki előtt ismert mondás, hogy a szem a lélek tükre, és ez így van a ló esetében is.

Az eredetileg talán érdektelenséget mutató szem érdeklődőbbé, élénkebbé, a sokszor feszes ajkak, és orrtájék mozgékonyabbá válnak a ló szellemi alkatához illő, érdeklődését felkeltő, ugyanakkor nem túlterhelő munka hatására.

Ismert, hogy a jól lovagolt ló szebbé válik, miért ne változna, okosodna akkor a ló arckifejezése is? A jó körülmények és bánásmód hatására még a nehezebb karakterű lovak is kellemesebbekké válnak, ahogy mi magunk emberek is változunk az alkotó munka és megbecsülésünk következményeként.

A ló fején lévő változatlan és változó jellegzetességek, valamint a testfelépítés vizsgálata alapján tehát kellő gyakorlattal lehetséges a ló reális személyiséganalízise. A tapasztalat ahhoz szükséges, hogy a különböző, néha ellentétes tulajdonságokra utaló testi jellegzetességeket rangsorolni tudjuk, vagy mindent figyelembe véve árnyaltan tudjuk összerakni a ló személyiségének mozaik kockáit.

A ló személyiségére utaló bizonyos testi jeleket és példákat sok magyar szakember már régóta ismeri talán, tapasztalataikat mégis hasznosan kiegészítheti Linda Tellington-Jones - Sybil Taylor: "Lovunk személyisége" (Die Persönlichkeit Ihres Pferdes) című 188 oldalas könyve (Franckh-Kosmos Verlags-Gmbh 1995), melyből csak néhány gondolatot idéztem.

Javaslom, hogy akit a téma érdekel, a fentiek alapján készítsen feljegyzéseket az általa ismert lovakról, hogy ezzel is gyarapítsa tapasztalatát és látásmódját. Biztos vagyok abban, hogy inkább előbb, mint később ez is a lóval foglalkozók tananyagává válik, de mindenek előtt mi válunk jobb megfigyelőkké és érzőbb emberekké!

Soraimmal a lovat szeretők figyelmét szerettem volna felhívni arra, hogy a lovat is tekintsék személyiségnek, és bánjanak is vele ennek megfelelően, ha négylábú társukat kedves lénynek akarják érezni. Érdemes gyakorolnunk, a ló "arcáról" és testalkatáról való olvasást, hogy lássunk, és tapasztalatokat gyűjthessünk, hogy azután intuíciónk fejlődése alapján már előre lássuk, milyen ló is áll előttünk.

Linda Tellington a hetvenes évek elején kezdett előadásokat tartani a lovak személyiséganalíziséről, és csodálkozott, hogy milyen sok ember érdeklődött iránta. Csak 1975-ben fedezte fel azt a figyelemreméltó tényt, hogy a ló személyiségét nem csak analizálni lehet, hanem megváltoztatni is. Módszerét, amit Tellington TTEAM-nek nevezett el, 25 év kitartó munkájával dolgozta ki, és a kényszer és dominancia elve helyett az ember és a ló közötti kommunikációra és együttműködésre alapozta.

Folytatása következik...

Írta: Dr Lassó Attila állatorvos-tanár, lótenyésztő szakmérnök, nemzetközi diplomával rendelkező lovas- és lovastorna szakedző, a Penny táborok szakmai vezetője.

Tel: 06-20-944-32-67

www.stampokpark.hu

Az oldalt szerkeszti: Temleitnerné Wallner Linda