Bevezetőül...

Kedves Olvasó!
A következő oldalakon nagyrabecsült edzőm, Dr Lassó Attila írásait, cikkeit gyűjtöm csokorba. Ezek a kis esszék 1999-től kezdve jelentek meg a Penny Lovaskalendáriumokban, és úgy gondolom, hogy üzenetük értékesebb annál, mint hogy a polcomon porosodjanak.
Lassó Tanár Úr jelenleg is aktívan foglalkozik gyerekek tanításával, a Stampok parkban. Kellemes olvasgatást!

2011. március 31., csütörtök

A tereplovaglás

Dr Lassó Attila: Penny Lovasiskola, IV. fejezet

Mi a különbség a lovardai és a tereplovaglás között?



Középhaladó lovasok "terepgyakorlata" a csongrádi Penny táborban (2006)

Ereszkedés meredek lejtőn
  1. A kezdő, vagy fiatal lovasok számára biztonságot és a megszokottság élményét nyújtja a lovarda. 
  2. Mind a ló, mind pedig a lovas jobban tud figyelni, hiszen kevesebb a zavaró külső tényező.
  3. A lovas, de még a ló is hallja az oktató hangját, dicsérő, nyugtató, vagy éppen figyelmeztető hanglejtését. 
  4. A lovak mozgása kényelmessé, sokszor kissé unottá válik a lovardában, mely azonban sokszor egy csapásra megváltozhat a terepen. Az addig laza izomzattal, rugalmatlanul mozgó ló a mező szabad terét, gyeppel átszőtt rugalmas talaját megérezve elkezd nagyobb mozdulatokkal, feszesebb izomzattal mozogni, úgy, hogy sokszor alig lehet rájuk ismerni. Jókedvükből ficánkolhatnak, kirúghatnak, és mindez megrémisztheti a gyakorlatlan fiatal lovast, aki rosszabb esetben már ekkor le is eshet.
  5. Az előző pontban felsorolt jelenségek miatt indokolt a kezdő lovassal először a lovardában lemozgatni a lovat, hogy az istállógőz kiszálljon belőle.
  6. Az oktatónak ismernie kell lovainak természetét, és terepen való viselkedését, a lovasítás (ki, melyik lóra ül) nagy felelősség.
  7. Természetesen mindhárom jármódban jól kell ülnie a lovasnak, és segítségadásának is hatékonynak kell lennie. Különösen fontos a könnyített ülésben való lovaglás.
  8. Minden lovasnak, beleértve a terepvezetőt is, jól rögzített fejvédő kobakot kell viselnie.
  9. A kilovaglás előtt a terep vezetőjének személyesen kell meggyőződnie a ló helyes nyergeléséről és kantározásáról, a felszerelés jó állapotáról, a lovas megfelelő öltözékéről, a kengyelhossz helyességéről. Célszerű rövid pálcát és kesztyűt is vinni. A ló biztonságosabb irányíthatóságát szolgálja, ha martingállal szereljük fel a lovat, aminek nyakszíjába szükség esetén belekapaszkodhat a kezdő lovas, pl. felfelé mászatáskor, vagy ugratáskor.
  10. A terep vezetője még elindulás előtt tájékoztatja a lovasokat a tereplovaglás legfontosabb szabályairól, az útvonal jellegzetességeiről.
  11. A tereplovaglást célszerű lépésben kezdeni, majd az ügető szakaszok következnek. A jármód változtatására a vezető, - aki elöl halad, és megelőzni tilos - kézjelekkel és hangos felszólítással figyelmeztet.
  12. Csoportban lovaglásnál tartsunk az előttünk lévő lovastól 3 méteres, oldalirányba pedig 1 méteres távolságot. Célszerű, ha a lovasok párban lovagolnak egymás mellett, feltéve, ha a lovak nem bántják egymást. Össze kell szoktatni őket.
  13. Ha idegen lovakkal találkozunk, tartsuk a lovakat megfelelő távolságra, nyugodt viselkedés esetén engedjük őket összeszagolni. Csak megbarátkozott, egymással már ismerős, vagy azonos istállóból származó lovakat vezessünk együtt. Lovakat farral ne engedjük összeérni.
  14. Szűk erdei ösvényen a ló csak saját testére ügyel; lábunkról, fejünkről, magunknak kell gondoskodni.
  15. Vágtában különösen figyeljünk, mert a ló egy-egy hirtelen felbukkanó tárgytól megriadhat.
  16. Utak kereszteződése előtt lassítsunk.
  17. Legyünk udvariasak sétálókkal, kerékpárosokkal, autósokkal.
    Könnyített ülés
    1. Soha ne szakadjunk le a csoporttól.
    2. Hazafelé soha ne vágtázzunk.
    3. Emelkedőn: felsőtestet hajtsuk előre, térdünkkel támasszunk be a nyeregpárnába, adjunk szárat a lónak, hogy nyakával egyensúlyozhasson!
    4. Enyhe lejtőn: kissé hajoljunk előre, könnyítsünk a ló hátán, támaszkodjunk a ló marjára!
    5. Meredek lejtőn: adjunk hosszú szárat, és dőljünk hátra annyira, hogy törzsünk továbbra is függőleges maradjon!
    6. Kerüld a sötétben való lovaglást, soha ne lovagolj ködben!
    7. Télen kerüld a jeges terepet! A hó patkószárak közé való beragadását, megfelelő gumibetétes patkó használatával lehet megelőzni.
    8. Mindig kérj engedélyt az előtted haladótól, mielőtt, megelőzöd!
    9. Mindig a forgalom irányának megfelelően haladj!
    10. Légy udvarias, köszönd meg, ha az autósok megállnak, lassítanak! 
    11. Irányváltoztatási szándékodat karjelzéssel időben jelezd, és nézz körül!
    12. Nagyobb útkereszteződésben egyszerre menjetek át, minél gyorsabban!
    13. Országúton világító felszerelést viselj a csizmádon és karodon (ajánlatos a ló lábára is fényvisszaverő lábvédőt tenni).
    14. Kezdőkkel csak sekély és szilárd aljzattal rendelkező vízen lovagoljunk át, és a hozzá vezető part ne legyen meredek!
    15. Átgázoláskor mindig merőlegesen lovagoljunk a víz szélére. Az előrehajtó segítségeket határozottan alkalmazzuk, hogy lovunk elkezdje az átkelést. A vízben gázolva sem hagyjuk abba az előrehajtó segítségeket, késztessük a lovat határozott előrehaladásra. Előfordul, hogy a lovak szeretnének a vízben hemperegni, ekkor a leghatározottabban, akár pálca segítségével is hajtsuk előre, pillanatra sem hagyjuk megállni.
    16. A vízben a lovak általában lépésben haladnak. Ügetésben, vágtában csak nagyon gyakorlott lovasok, alacsony vízben, szilárd talajú mederben.
    17. A terep vezetőjénél legyen elsősegélynyújtó csomag és mobiltelefon, hogy baleset esetén gyorsan kérhessen segítséget.
    A tereplovaglás vezetőjének karjelzései
    Mászatás





















    Írta: Dr Lassó Attila állatorvos-tanár, lótenyésztő szakmérnök, nemzetközi diplomával rendelkező lovas- és lovastorna szakedző, a Penny táborok szakmai vezetője.
    Tel: 06-20-944-32-67
    Az oldalt szerkeszti: Temleitnerné Wallner Linda

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése